Hódítsd meg Szigligetet!

A legközelebbi teljesítménytúránk 2012.07.01-én lesz!

Közös edzések képekben

Télen...downhill, defekt és lánc szakadás után

Motivációs fotó

Mit néztek srácok?

Tofi magánszámát!

Mindjárt kész!

3 versenyen tekertem 8 nap alatt

Takács Péter beszámolója

1. Balatonfüred, 65 km, dombos terep. Közel volt, a táv is megfelelő és a terepet is ismerem már elég jól, mert sokat bicajoztam itt. A Bike Fest része volt. A sétáló útról indultunk lassú rajttal, majd fent külön csoportokban a külön távok, korosztályok. Gondoltam, hogy az igazi rajt nem lesz lassú, ami be is jött, és ezzel meg is oldottuk a szelektálást a 2. km-nél.

Balaton Bike Fest - a hegycsúcs közelében 35 fokos hőségben

Az első körben jól szereltük az akciókat, bírtam a hegyet is, de a
második körben már éreztem, hogy gond lesz. Ezt úgy hidaltam át, hogy saját tempóra váltottam, s a meredek résztől szinte egyedül mentem a célig. 5. hely. Kicsit fejben kell jobban küzdeni a leszakadás ellen, mert a többiek sem voltak sokkal erősebbek.
Itt Tündi a középtávon abszolút női első lett.



2. Időfutam OB Felsőzsolca. Már szerdán elmentünk, de a pályán nem tudtam tekerni, mert az egy 4 sávos főút volt, csak a verseny idejére zártak le sávokat. Nagy hőség volt, a helyszínen kellett kivárni a rajtot( 12:11), mert a rajtszámátvétel 9:45-kor lezárult. ( ez nagy hülyeség) A rajt simán elment, volt néhány érdekes megoldás a pályán ( egy sáv kanyarban, kísérőautókkal együtt), de a nagy része kitűnő a versenyre. Mivel nem igazán sikerült felkészülnöm, óvatosan kezdtem, de aztán belejöttem, és szerintem jól ment. Megint 5. lettem, azaz valószínű, mert 1-2 perccel elszámoltak időket, s nem tudni, hogy kinek mennyit.( nekem is 1-et). Kézi időmérés volt és bizonytalanság egy Magyar Bajnokságon. Röhejes.

3. Senior Bajnokság Kincsesbánya, 89 km, 5 kör, 165m szint körönként. Itt az a jó, hogy csak a korosztályom teker együtt. Szép és jó mezőny jött össze, nem volt igazán nagy rosta az emelkedőkön. Sok akció tarkította a menetet, így folyamatosan figyelnem kellett, hogy mire ugrom, mire nem. A taktikám, hogy takarékoskodjak, s próbáljak a sprintre tartogatni erőt. Ez végül összejött, s a mezőny egyben fordult a célegyenesre. 7. lettem, pár méterre az elsőtől, de nem tudtam nagyot robbantani a végén. Itt Judit a nőknél 4. lett, Siki csak edzett. Tóth Andrisnak pedig kellene egy országúti gép, bár
lehet, hogy az úthoz az ő gépe a jobb:))

Szeld át a Balatont! Teljesítménytúra 2012.06.17-én

Balaton Maraton 2012.06.02. Siófok

Beszámoló Antal Balázstól:

Az idei nyár második napján került lebonyolításra hazánk legnagyobb létszámú országúti rendezvénye. Közel 2000 bringás képviselte magát a különböző futamokon. Sajnos Mazsolások csak ketten voltunk, Szelestei Péterrel.

Erősen felhős, hideg időben rajtoltunk, a távolban már látszott, hogy nem ússzuk meg szárazon a napot.

A déli oldalon talán ennek is és a szélnek is köszönhetően túrázós volt a tempó (volt 30-as alatti rész is). Nagy meglepetésünkre a  rajt után nem sokkal már utolértük a 7-8 perccel korábban induló Pelso végét...  A szokásoshoz képest kb. 20-25 percet "késtünk" Keszthelyig ( Mazsoláknak köszönöm a szurkolást! ), ahol családom nagyszerűen frissített. Itt találkoztam először Péterrel, akivel aztán végig egy bolyban tudtam haladni a mezőny elején.

A meg-megeredő eső, ill. az óvatos tempó miatt a bukások is sorra beköszöntek, kicsit megrostálva a kb. 80 fős élbolyt.  Ez Fürednél tovább csökkent, ahonnét végre tisztességes sebességgel folytattuk tovább. Egy újabb Pelso-s, súlyos  bukás ( szemből autó szélvédő bezúzva) totális káoszt okozott az Akarattyai elágazó előtt, tovább csökkentve az élboly létszámát. Az utolsó tíz km-en belül értük utol a korábban megszökött 3 bringást. A mezőnysprint nekem nem sikerült, ill. a célba gyakorlatilag fékezve érkeztem egy újabb bukás miatt, 11 mp-el a győztes után.

Elégedett vagyok, amit terveztem (a korábbi legjobb időmet megközelíteni) túl is szárnyaltam. Végig koncentrálva, jó erőben teljesítettem a távot.

 

Előzetes eredmények:

  

Szelestei Péter    összetett     25. hely, kategória    9. hely    5:11:24

Antal Balázs    összetett     40. hely,  kategória   11.hely    5:11:31

Ha nincs gázolaj, akkor tekerjünk, vagy toljunk

Beszámoló Takács Péter tollából:

Gyakran felmerült bennem a gondolat, hogy ki kellene próbálni egy több ezres mezőnyt valamelyik maratonon a hegyek között. Pár évvel ezelőtt egy kisebb osztrák maratonon már tekertem, de csak pár százas mezőny volt. Így az nagyban hasonlított egy hazai versenyhez. Hat Mazsolás már márciusban eltervezte, szervezte a GF Felice Gimondi–n való részvételt, azonban egyiküknek egészségügyi  problémája akadt pont az utolsó héten, s így kerültem a csapatba nagy hirtelen. Gondolkodtam vagy fél órát, egyeztettem itthon, s igent mondtam. Az eredeti kiírásban 3 táv szerepelt ( 89, 128,162), a csapat egy része a hosszún, a másik fele a közép távon szeretett volna indulni. Én inkább a nekem kedvezőbb 89-es céloztam meg. A nevezési határidőn túl sikerült módosítani a csoportnevezésünk,
szereztem orvosit, stb.
Szombaton indultunk nyári időben, az autópályának köszönhetően gyors utazás volt egészen Bergamóig, itt kifogyott a nafta a kocsiból. Rövid tologatás után aztán elvitt minket a benzinkútig, majd a szállásra, pedig nagy poén lett volna bicajjal az autópályán kannával tekerni)))
A szállás közel volt a rajthelyhez, nagyon barátságos , nyugodt helyen, kedves személyzettel.
Gyorsan megtaláltuk a nevezés helyét, és simán megkaptunk minden szükségeset, az orvosi az egynapos olasz licenc leadása nélkül is.
Csak a távok változtak: 101 és 142 km.
Az időjárás előrejelzés nem volt biztató, de 30 fokban nem hittük, hogy másnap reggelre teljesen megváltozik az idő. Elmentünk még este tekerni egy kicsit a pálya elején( jól kijelölt szakasz), mert másnap korán már nem lett volna se kedvünk , se időnk. Tudományos olasz vacsorát ettünk, amolyan tankoljunk tele módon, aztán alvás.
Vasárnap reggel hatkor reggeli, 6:40 kor depóba állás. Ez több szekciót jelent rajtszám alapján, hogy ne legyen káosz. ( itthon is lehetne használni ezt a rendszert a korcsoportok külön
rajtoltatására.) 2 perccel a rajt előtt aztán összeengedték a tömeget, s pontban 7-kor rajt.
Az időjárás jelentés kivételesen tökéletes volt, mert reggel öttől dörgött, villámlott, szakadt az eső, s a hőmérséklet is lement kb 12 fok köré, de nem cukorból vagyunk, mentünk együtt azzal a kb. 1500
kerekessel együtt. Másfél perc kellett, mire átértem a rajtvonalon, s innét kezdve igazán nem is tudtam, hogy hányadik hely környékén tanyázom. Egy 10 km-es városi sík, kanyargós szakasz után megkezdtük az első 400-es hegyet bemelegítésként. A  mezőny nyugodt volt, kicsit szokatlan, hogy nem akart mindenki előre menni, nem volt igazi verseny hangulat. Azért kerestem a lyukakat, hogy minél előrébb menjek, mert számomra inkább verseny volt. A lejtő virágszirmos és nagyon vizes
volt, de szerencsére itt is a szokásos nyugalom és rend honolt. A sík szakaszra érve összeállt egy nagyobb csoport és jó tempóban szeltük a habokat, mert az eső nem hagyott alább. A második, már hosszabb emelkedőn ismét egy hosszú, élő lánc lett a mezőnyből. Itt jól lehetett feljebb jönni, de ügyelni kellett azért arra is, hogy még sok van hátra. A frissítőknél nem álltam meg, saját büféből pótoltam a hiányt, de a vizes közeg miatt nem kívántam sokat. A 3. emelkedő 11 km-es volt, szép, egyenletes tempót tekertünk, csak néha ment át rajtunk egy-egy gyorsabb emberke. Egyedül akkor
kapcsoltam magasabb fokozatra, amikor egy kis csoportban megelőzött két hölgy. Ezt nem szeretem, így velük tartottam, s jól haladtunk anélkül, hogy erőlködtem volna. Aztán az hegy utolsó 1-1,5 km-e
szerintem  13-15% lett az addigi átlag 6%-hoz képest. 39-23-as áttétel itt „bosszult”. Szégyen, de 8-al rugdostam magam pörgetés helyett. A kiírásban ez a szakasz nem volt látható, csak a hegy lábánál tüntettek fel 10% max-ot. Mindegy, jó tanulság, hogy jobban kell megválasztani a fogaskeréksort, vagy erősebbnek kell lenni. A lejtőn kb. 50 m-t láttunk a nagy pára miatt, így ez sem volt sokkal gyorsabb, mint lefelé. Sok fékezés, sok kicsi, nagy kanyar, de legalább itt már nem esett. Szerencsére hagytak elől menni lefelé, így nem kellett túlvállalnom magam, és simán leértünk a két távot szétválasztó kereszteződésig. Nekem nem volt kérdéses, hogy a rövid távon megyek, ezért egy kb. 12 fős csoporttal tekertem a cél felé, ami itt már csak 20 km-re volt. Csak kisebb huplik voltak a lejtős szakaszon, ezért gyorsan és ismét nyugodtan haladtunk. Nem is értettem, hogy miért nem próbálkozik valaki. A városban jól biztosították az utat, de az eszem csak azon járt, hogy nyugodtan üljek a babérjaimon, s fussak be csak úgy, vagy én legyek bomlasztó. Az ultimo km-nél aztán egy gyors
indítással hosszú sprintet nyitottam, ami elég volt a befutóig. 3:25, 160. hely a 900-ból. Fél óra hátrány az elsőtől, ami azért mutatja, hogy nem volt erős menet. Kaptam vidám lányoktól egy emlékplakettet, leadtam 10 euróért a chipet, belakmároztam a finomságokból, aztán betekertem a szállásra fürdeni. Ez nagyon jól esett, mert száraz rész nem volt rajtam, s a higanyszál sem akart feljebb menni. Közben aztán megjött Szabolcs, Tofi, és Krisztián is, bár ő stoppal érkezett, mert egy defekt 5 km-rel a cél előtt kivonta a forgalomból. Dél után elmentünk a megérdemelt pastánkért, megnéztük az eredményeket (itt szinte azonnal kiteszik) s vissza a szállásra fogadni Csabiékat. De ők csak nem jöttek, hiába telefonáltunk, elmentünk a rendezőkhöz, akik arra kértek, hogy várjuk meg az utolsókat, mert szerintük ők még tekernek. Így tettünk, 14 körül megérkezett a utolsó bicajos is, akinek a pályabiztosítók örültek legjobban, s az éremátadó fiatalok, akik töretlen kedvvel adták át neki is a plakettet. Csabiék sehol, telefon-semmi, ismét rendezőkhöz, de semmi, aztán ekkor felvették a szálláson a telefont, s közölték, hogy minden rendben, csak hosszútávon tekertek együtt, sokat frissítve, nehogy a rendezők nyakán maradjon a sok eper, banán, csoki. Az ő büntetésük végül az
lett, hogy már nem kaptak tésztát. Megnéztük pihenésként a F-1-es futamot és a Giro befutóját, megbeszéltük a nap tanulságait, Este ismét olaszos tankolás, fagyival kiegészítve. Reggel a maradék száraz ruhákban elmentünk várost nézni bicajjal. A várban sikátorokban, köves, macskaköves utakon tekertünk vaktában. Gyönyörű kilátás nyílott a városra és a környékére. Végül a sok rázató után megtaláltuk a haza vezető utat. Pakolás, vásárlás, tankolás, aztán ezerrel haza. Ügyeltünk a tankolásra is, bár itthon már ráhagytuk volna a kocsit a gazdájára. Jó, érdekes, tanulságos út volt.

Lehet tervezni a következőt:
Svácj, 276 km 7050 m szint egy napon, vagy ez sok??:))
Eredmények:
Skellecz Szabolcs: 399. 3:48:51
Mayerhoffer László: 649. 4:19:42
Takács Péter: 160. 3:25:37

Arany Máté: 454. 6:42:36
Süte Csaba: 455. 6:42:36

Selvino eredmények (hegyi szakasz, 11 km, 946 m magas)
TP: 37:33
Kovács Krisztián: 40:07
Skellecz: 46:10
Mayerhoffer: 53:49
Arany: 55:16
Süte: 55:16
http://www.felicegimondi.it/default2012.htm
Az egyik képen a Mazsolák böngészik a nevezési zsákokat:)))