2012. július 4., szerda

Duna Maraton 2012 - beszámoló Szelestei Pétertől

Sziasztok!
Dobogókőre
Az idei rendszeres edzések után arra gondoltam, kipróbálnám magam egy MTB Maratonon is. Eddig a Dynamo-Maraton közép távja volt ez egyetlen, amin indultam.
Mivel a családdal az idén a Dunakanyarba szerettünk volna jönni nyaralni, az idejét úgy alakítottuk, hogy egybe essen a Duna Maratonnal.
Tegnap volt a verseny, az év egyik legmelegebb napján.
A hosszú távon indultam, kíváncsi voltam, hogy birkózom meg egy 2500 feletti szintemelkedésű versennyel.
Sikerült végigmenni, de nem volt egyszerű feladat.
Az elején még egy aszfaltos úton indultunk felfelé, ekkor még megkapaszkodtam a mezőnyben, aztán rá kellett jönnöm, hogy túl erős lesz ez a tempó, így visszavettem, hogy bírjam majd végig.
Aztán következett néhány meredek vad lejtmenet egynyomvonalas horhosokon, kövek között, amiken én igencsak majréztam, húztam a féket, és hogy ne tartam fel a mögöttem jövőket, néha inkább félreálltam.
Mint kiderült később, ilyenből aztán volt még egy-kettő, de hát erről is szól ez a verseny.
Aztán jöttek a meredekebb emelkedők. Ezeket gyakorolgattam otthon az elmúlt 10 napban, és örültem is hogy a múlt héten többször is fel tudtam tekerni a Kürtős-kupa útvonalának legmeredekebb szakaszán a bányánál, míg a tavasszal a versenyen, háromból háromszor toltam.
Szóval egy kis önbizalommal jöttem, és próbálkoztam is mindig, és ment is amíg nem volt nagyon meredek, vagy köves, vagy nem állt meg valaki előttem, de így is sok helyen tolnom kellet.
Végül is végigmentem a távon (az utolsó negyedében kisebb görcsökkel küzdve), de rá kellett jönnöm, hogy ez nem az én világom.
Azért voltak közben élményt adó részek is. Azok a szakaszok tetszettek, amik terepen mentek, de nem volt túl meredek sem lefelé, sem felfelé, és viszonylag sima felületűek voltak.
A versenyt egyébként a Blazsó Marci nyerte 3:43-mal, Tóth Andris a 16. lett 4:23-mal (ezúton is gratulálok neki), én a 80. lettem 6:02-vel a 102 célba érkezőből, 26-an feladták a versenyt.
Kategóriámban 15. lettem a 22 célba érkezőből.
Azt hiszem maradok az országútinál, és kiegészítésként bringázok néha otthon terepen.
Minden tiszteletem az MTB-seké!
És nagy dolognak tartom, hogy ebben a kemény sportágban olimpikonunk van. Hajrá András! Hajrá Isti!
Üdv:
Péter