2012. szeptember 11., kedd

Páros Időfutam Országos Bajnokság 2012.

Avagy az én csapattársamnak van a legnagyobb szíve!
Hogy miért állítom ezt? Mindjárt megtudjátok!

Valamikor 2010 őszén hitetlenkedve hívtam fel Tóth Istvánt a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség elnökségi tagját, hogy OB-kon látok egy-egy induló nőt az amatőrök között, de a férfiak között vannak értékelve. Ez alól csak az ő általa szervezett Páros OB volt a kivétel, mert az az egy amatőr női csapat, aki akkor indult nem volt a férfiak közé bedarálva. Persze a kiírásokban sem volt amatőr női kategória! Akkor Istvánnak megígértem, hogy 2011-ben a mi csapatunk női párosa is ott lesz! Ott is voltunk! A 2011-es szezon végén pedig létrehoztunk egy fórumot a facebook-on annak érdekében, hogy az amatőr nőket mozgósítani tudjuk. Így idén 3 amatőr (és 3 igazolt) női csapat állt rajthoz Dunakilitinél.
Sajnos a többi OB-t szervező még arra sem méltatott, hogy a megkereső levelemre válaszoljon, így csak a páros OB-n van női amatőr kategória. Bocsánat - helyesbítek - a Szenior OB szervezője várja a szenior nők jelentkezését!

A táv 12 km egy fordítóval, szinte sík, de a szél arrafelé soha sem nyugszik...

A verseny előtt 2 héttel szóltam Judynak, hogy mennünk kéne, mert ha az amatőr nők csak a szájukat jártatják, hogy nincs lehetőségük, akkor tényleg nem is lesz. Tudtam, hogy Judy idén nagyon keveset edzett betegség miatt, és nincs igazán jó formában, így tartottam attól, hogy nemet mond. Pár perc gondolkodási időt kért tőlem, aztán visszahívott és rábólintott.

Mivel a váltásokat az előző évben gyakoroltuk, arra nem kellett sok időt fordítanunk az egyetlen közös edzésünkön, inkább csak egymásra kellett hangolódnunk. A közös edzés után úgy döntöttem, hogy 3,5-4 percet vezetek én és Judy 1 perceket megy majd elől. Ez jó taktikának bizonyult, így volt időm regenerálódni, majd újult erővel nekilódulni. Hiszen itt egy csapatnak kellett a legtöbbet kihozni magából, ez nem egyéni megmérettetés! Elhihetitek, hogy rendesen nyomtam és Judy bírta velem! Még inni sem mert, annyira koncentrált, annyira hajtott!
A szíve, a hatalmas küzdőszelleme segítette őt abban, hogy a mi Mazsola párosunk a lehető legjobban szerepeljen!

El sem akartam hinni, amikor mondta, hogy másodikak lettünk! Csak 12 másodperccel maratunk le az elsők mögött és 30 másodperccel voltunk jobbak, mint a harmadik helyezettek. Ami még csodálatosabb, hogy 41 másodperccel mentünk jobb időt, mit tavaly.
Köszönöm Judy! Ki merem mondani, hogy jók voltunk! Persze jövőre még jobbak leszünk, ha mindketten folyamatosan tudunk edzeni!

Eredménylista >>>

Tündi

2 megjegyzés:

  1. Több ilyen lelkes és elszánt csapat kellene! Gratulálok itt is! :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Tündi, hogy ilyen szép dolgokat írtál rólam; hogy a csapattársad lehettem és azt is, hogy ilyen keményen nyomtad az élen és ennyit tudtál vállalni!!! Én is remélem, hogy jövőre még jobbak leszünk!


    VálaszTörlés